December 31-én milyen ember szeretnél lenni?

Az év első napja mintha csak tegnap lett volna, és máris június van. Úgy érzem, hogy az idő milyen gyorsan telik, minden pillanatban ráébredek erre. Amikor az idő ennyire gyorsan múlik, gyakran félelem és szorongás fog el minket a jövő bizonytalansága miatt. Nem tudjuk, hogy a jelenlegi munkánk meghozza-e gyümölcsét, vagy hogy a megírt írásaink milyen visszhangot kapnak.

Néha jó, ha csak sodródunk az árral, de néha az is a jó élet része, ha mi magunk irányítjuk a folyamatot. Ha a túl gyorsan múló idő miatt homályos félelem és szorongás fog el, érdemes elképzelni, hogy december 31-én kikkel és milyen érzésekkel osztozom majd, és milyen eredményeket érek el.

Ez a képzelődés pozitív jövőképet ad nekünk, és fokozatosan enyhíti a jelenlegi félelmeket és szorongásainkat. A jövő félelmét leküzdendő, el kell gondolkodnunk azon, hogy mi az, amit igazán szeretnénk, és hogy mit tehetünk most azért, hogy elérjük.

December 31-én milyen ember szeretnék lenni? Milyen érzéseket szeretnék érezni azon a napon?

Amikor lépésről lépésre haladunk a célunk felé, egyre jobban csökkentjük a jövő félelmét és szorongását, és el tudjuk érni a kívánt életet.

▶ A célkitűzésnél nem az a lényeg, hogy milyen cselekvéseket teszünk folyamatosan, hanem az, hogy hogyan tehetjük szerethetővé a számunkra kötelező feladatokat. Ennek a kérdésnek a megválaszolása lesz az a motiváció, amely természetes módon cselekvésre késztet.

▶ Ha egyetlen kedvenc dologért kilencvenkilenc nem kedvelt dolgot kell elvégezni, miért ne kapcsolnánk a kilencvenkilenc feladathoz egy kis szeretetet, egy cseppnyi kedvenc dolgot? Én például, aki szeretek naplót írni, ha nem tudok koncentrálni a munkámra, akkor egy pillanatra kinyitom a naplót, és rendezgetem a gondolataimat.

-Lee Kyung-won, A feljegyzéseid meglehetősen figyelemre méltók