Hogyan óvjuk meg a szeretetteket

Mikor lett a jóságos lélek gyenge lélekké?

Csak mese lehet, hogy a jóságos Hamupipőke és a jólelkű 콩쥐 (Kongdzsu) boldogan éltek, míg meg nem haltak. Minél tovább élek, annál inkább úgy érzem, hogy a valóságban nem a jóságos emberek járnak jól, és ezt manapság nagyon sokszor tapasztalom. A jóságos szívem miatt elszenvedett veszteségeimet egyenként lejegyeztem egy füzetbe.

A hosszú firkálás után kétségbeesés fogott el. Azt vettem észre, hogy eddig nem a jóságos, hanem a gyenge szívemre figyeltem. Pénzügyi és időbeli veszteséget is elszenvedtem, miközben megpróbáltam megérteni és figyelembe venni a másik embert, de ő csupán felületesen köszönetet mondott. Az ember őszintesége nem a szavakban, hanem a tettekben mutatkozik meg.

Nem szóltam vissza a másik ember önző viselkedésére akkoriban, mert tekintettel voltam a kapcsolatunkra, sőt, a környezetünkre is. Most visszagondolva, miért kellett nekem egyedül áldozatot hoznom azért, hogy fenntartsam a békét másokkal?

Sem Superman, sem Batman nem vagyok, mégis miért kellene hősnek lennem mások számára?

Sőt, senki sem veszi észre, ha jót teszek. Persze nem azért teszek jót, hogy valaki észrevegye, de amikor túlzásba viszi valaki, nem könnyű úgy viselkedni, mint egy szent.

A béke, amit oly könnyen elképzelünk, valaki áldozatának köszönhetően jön létre. A Koreai Köztársaság, ez a megosztott ország, azért biztonságos, mert vannak, akik az országért áldozatot hoztak. Ehhez hasonlóan az emberek közötti béke is néha valaki áldozatát igényli. Úgy gondoltam, hogy fontos, hogy jó kapcsolatokat tartsak fenn, még ha ez türelmet és áldozatot is igényel, de minél több emberrel találkozom, annál inkább kételkedem ebben a gondolatban. Keserű érzés.

Csak azt szerettem volna, hogy a szeretteimmel boldogan éljek, míg meg nem halunk. De ha túl sok mindent veszek a szívemre, pénzügyi és időbeli veszteségeket is szenvedek. Végül ez akadályozza a szeretteim védelmét is. Igen, sajnos a gyenge lélek a fő oka annak, hogy olyan veszteségeket szenvedünk el, amelyeket elkerülhettünk volna, és ez a veszteség kihat a szeretteinkre is.

Nem azt mondom, hogy legyünk gonoszak. Azt mondom, hogy mielőtt jók lennénk, erősek kell, hogy legyünk, hogy megvédjük szeretteinket. Csak így élhetünk igazán boldogan és sokáig.

A valóságban nem csak szép dolgok történnek, ha jó szándékúak vagyunk, mint a mesében. Ha erősek vagyunk, és megvédjük szeretteinket, akkor boldogabbak lehetünk, mint a mesékben. Mindenki másképp definiálja, hogy mikor lett a jóságos lélek gyenge lélekké, de nekem és a környezetemben élőknek is fontos, hogy ne szenvedjünk veszteséget a jóságos szívünk miatt.

Én is nagyon szeretnék erősebb lenni. A gyenge szívem, menjen a fenébe. Valóban, nagyon sokmindentől félek. A lemaradottaktól, a kiközösítettektől, azoktól, akiknek nincs jó kedvük, a betegektől, attól, hogy valaki nem érti ezt a bejegyzést, attól, hogy valaki, akinek most nem jó a helyzete, megbántódik tőlem. Olyan sok mindentől félek. Azt hittem, ez a jóságos szívem, de nem. Gyenge vagyok. Ha meg akarom védeni szeretteimet, mielőtt jó leszek, erősnek kell lennem.

-Yun Sojeong, Continuous