Hogyan lehet elkerülni a dolgok halogatását

Régebben abszolút nem halogattam semmit, mindennel azonnal végeztem. Ám mostanában nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy egyre inkább halogatóvá váltam. Vajon miért? Hogy véget vessenek a magányos töprengésemnek, halogatásról szóló könyvet kerestem, és így találtam rá az „Felnőttek érzelmi iskolájára”.

[A halogató viselkedés pszichológiai előnyei]

1- Pillanatnyi megnyugvás
Ha feladatunk van, feszültnek érezzük magunkat. Ha ebben a helyzetben a halogatást választjuk, visszanyerjük azt a kellemes érzést, hogy nem kell azonnal foglalkoznunk a feladattal.

2- Hatékonyságérzet
'Rövid idő alatt sikerült ezt mind elvégeznem, igazán nagyszerű vagyok!' – ilyesfajta hatékonyságérzetet élhetünk át.

3- Különlegesség
A feszültség, ami szinte szét akar robbanni, hajtóerőként működik, ami fokozza a motivációnkat. Rövid távú eredmények elérésében erős, de hosszú távon kevésbé hatékony.

-Az „Felnőttek érzelmi iskolája” című könyvből

A könyvben szereplő példák olvasása közben a hatékonyságérzet és a különlegesség nem váltott ki bennem nagyfokú egyetértést, de a pillanatnyi megnyugvásnál automatikusan bólogatni kezdtem. Ha nem látom magam előtt a teendőimet, kellemes érzés tölt el. Végül persze ez a kellemes érzés hamis, és egy-két napig sem tart.

Nincs mentség nélküli sír

Ha visszatekintünk, a közelmúltban komoly stressznek voltam kitéve, ami számos zavart okozott a számomra kedves dolgokban. Nincs mentség nélküli sír – minden mentségnek lehet alapja –, de ha a mások által okozott stressz túlzott mértékű, akkor igyekszünk valami módon enyhíteni rajta, ezért nem foglalkozunk szívesen a kedvenc tevékenységeinkkel. Olyan érzés, mintha egy rosszkedvű állapotban lenne túl fárasztó a számomra legkedvesebb dolgot végezni.

Bármelyik legyen is az oka, nem maradhatok örökké a halogatás és a tétlenség állapotában. Van valami, amit igazán szeretnék, ezért abba kell hagynom a halogatást, és tovább kell lépnem. Ha valaki elhanyagolja a saját dolgait, csak saját magát károsítja. Nem engedhetem meg, hogy mások miatt hanyagoljam el a teendőimet.

▶ A halogató szokás a tökéletességre törekvő személyeknél gyakran előforduló jellemző. Számukra a puszta jó teljesítmény nem dicséret. „Kiemelkedően” kell teljesíteniük, ugyanis ez a céljuk.

▶ Ha valaki folyamatosan halogatja a számára fontos feladatokat, az olyan, mintha ki akarná lökni magát az életéből. A prioritási sorrendben folyamatosan háttérbe szoruló feladatot vajon valóban fontosnak tartjuk? Bármi is legyen az oka annak, hogy valaki értelmetlennek tűnő viselkedést ismételget, az eredmények azt mutatják, hogy a gyakori ismétlődés „szokássá” válik.

-In Hyun-jin, Felnőttek érzelmi iskolája, Anne könyvtára